2006. június 22.

Nagykárolyban a közép-és szakiskolákban összesen 19 osztályból választhatnak a végzősök, amelyekből mindössze 7 indul a magyar tagozaton. /Ráduly Andrea: Az utolsó vizsga után – válaszút előtt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 22
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. június 22.

XVI. Benedek pápa nemrég aláírta azt a dekrétumot, amely kihirdeti Salkaházi Sára szociális testvér hősi fokon gyakorolt szeretetáldozatát, azaz a vértanúságot /”az 1899 május 11-én Kassán született és 1944 decemberében Budapesten meghalt Isten Szolgája, Salkaházi Sára szociális testvér vértanúságát.”/. Salkaházi Sára 1943 őszén felajánló imádságot tett, amelyben hangsúlyozta, az egyházüldözés esetére Isten fogadja el az ő halálát, kímélje meg a többi testvért. A szociális testvérek Budapesten, a Bokréta utcai zárdájukban rejtegették az üldözött zsidókat. Ezért a nyilasok 1944. december 27-én Salkaházi Sárát hatodmagával elhurcolták és aznap este valamennyiüket agyonlőtték a Duna-parton. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása elmondta, hogy a Szabadság-híd hídfőjénél tábla hirdeti az emlékét. „Minden év december 27-én gyertyát gyújtottunk a tábla előtt. Imádkoztunk azért, hogy Egyházunk mielőbb a boldogok sorában tisztelje őt. (...) A múlt igazi megtisztult szemléletéhez vezet, hozzásegít bennünket a kiengesztelődéshez és ahhoz, hogy igazi, hiteles katolikus példaképeink legyenek.” Salkaházi Sára bejárta és szerette Erdélyt, Márton Áron püspök is jól ismerte értékes újságírói, írói, kulturális munkásságát. 1943 márciusában a szatmári Irgalmas Nővérek iskolájában tartott előadást, majd ugyanazon év decemberében Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron. 1944. májusában Nagyváradon vett részt lelkigyakorlaton. Az 1989-es rendszerváltás után Romániában immár nyilvánosan működik, a többi szerzetesrendi intézménnyel együtt erőszakosan megszüntetett Szociális Testvérek Társasága. A köztudatban „szürke nővérekként” megmaradt testvérek jelenleg Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszeredában, Désen, Marosvásárhelyen és a Neamt megyei Romanban fejtik ki tevékenységüket. /Fodor György, piarista confrater: Újabb magyar vértanú boldoggá avatása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. június 22.

A kormány az év elején elfogadott egy olyan határozatot, amelynek az a célja, hogy elejét vegye a kalózmásolatok terjedésének, illetve, hogy szabályozza a szerzői joggal kapcsolatos kérdések egy részét. A jogszabály szigorú kitételeket fogalmaz meg a CD-lemezek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatosan. Az egyik cikkely olyan rendelkezést tartalmaz, amely ellehetetleníti a magyar zene, illetve a rétegzene kiadóit és terjesztőit. Kimondja ugyanis, hogy a CD-lemezekre ezentúl nem szabad a szokásos módon – CD-íróval – rögzíteni az információt, hanem nyomtató-fröccsentő berendezést kell használni. Az eljárás rendkívül drága, és alkalmazása valójában csak nagyon nagy – 10 000 fölötti példányszámnál kifizetődő. 500 és 1000 példány között az előállítási költségek megduplázódnak, de 1000 felett is olyan nagy a költségtöbblet, hogy a kiadóknak már nem éri meg a befektetést. Az egyik kiadó, a Sendus Music Production munkatársa, Papp Levente elmondta: a kormányhatározat hatására két erdélyi magyar kiadó, a Sendus és az Euromusic már be is szüntette tevékenységét, alkalmazottait pedig elbocsátotta. A jogszabályt a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, a magyar kiadók az RMDSZ-hez fordultak, segítséget kértek. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pácban az erdélyi magyar kiadók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

2006. június 22.

Berekméri D. István történelemtanár, Sáromberke szülötte. A falu neve összeforrt a Telekiek, a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel (1739-1822) és dédunokája, az Afrika-utazó gróf Teleki Samu (1845-1916) nevével. A tanár a helytörténetnek ritka változatát választotta: rigmusos formában írt Sáromberkéről és a Telekiekről (Berekméri D. István: Sáromberke és a Telekiek. Verses helytörténeti kismonográfia, Hoppá! Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2006), úgy találva, hogy a nebulók így könnyebben „veszik észbe”. A szerző verses rövidmonográfiának minősítette munkáját. A „verses rövidmonográfia” versesnek ugyan nem verses, monográfiának sem monográfia, szépirodalomhoz szokott olvasónak különösen mulattató, viszont tartalmaz csaknem kilencven fényképet. /B.D.: Ragrímel, de igaz Egy mulatságos „kismonográfia”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 22./
[Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2003]

1941. június 22.

Románia belép Németország oldalán a szovjetellenes háborúba.
[Balogh Béni: Dél-erdélyi magyarság 1940-1944]

Via: vilag.transindex.ro

Short link: Copy - http://whoel.se/~mmMse$3L1