Félmilliárd ember kapott képviselőket

Az észak-franciaországi Henin-Beaumont egyik szavazóhelyén a Femen aktivistái a Marine Le Pen vezette szélsőjobb Nemzeti Front (FN) ellen kampányoltak a hátukra pingált „antifasiszták elleni védőoltás”-sal. Becslések szerint az FN jó eredményre, 23-25 százaléknyi szavazatra számíthat (Fotó: Beta/AP)

Az olaszok utolsóként szavaztak az európai parlamenti (EP) választáson, amely még a múlt csütörtökön kezdődött a 28 tagállamot számláló közösségben és tegnap este fejeződött be. Az első napon Hollandiában és Nagy-Britanniában, az utolsón 21 tagországban szavaztak; a többiek időközben voksoltak. Olaszországban tegnap éjjel (lapzártánk után) volt az urnazárás; addig egy tagállam sem közölhetett (rész)eredményt.

A becslések és a szavazók megkérdezése alapján készült elemzésekből az derül ki, hogy az elmúlt évtizedekhez hasonlóan szinte mindenütt alacsony volt a részvételi arány. Nem hivatalos adatok szerint Szlovákia negatív európai rekordot döntött: a jogosultak csupán 13 százaléka voksolt; Robert Fico kormányfő balközép pártja, a Smer nyert, az euroszkeptikusok egy helyet sem szereztek a tizenháromból, ahány Szlovákiát illeti az EP-ben.

A szavazás sok országban a belpolitikai erősorrendet tükrözi, a választók a nemzeti kormányról is véleményt mondtak. Az EP-választási kampányok sem a fontos európai ügyekről, hanem elsősorban a belpolitikáról szóltak.

Az EU-parlament eddigi három legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták (PES) és a liberálisok aránya a voksolás után 72 százalékról 65-re csökkenhet. Igaz, a közvélemény-kutatások szerint a jobbközép EPP megőrizheti első helyét, de csak néhány mandátummal előzi meg a PES-t. Az EP-ben a harmadik legnagyobb frakciót továbbra is a liberálisok (ALDE) adják, a negyedikek a zöldek.

Nagyon valószínű, hogy a válság okozta elégedetlenség hatására megerősödtek és előretörnek az unió radikális ellenfelei, az euroszkeptikus és szélsőséges erők, valamint az EU-gyűlölők. Mindazonáltal a szélsőségesek várhatóan nem tudják megakadályozni az integráció folytatását, bár sok kellemetlenséget okozhatnak. Matematikailag képesek frakciót is alakítani. Ehhez legalább 25 képviselő összefogása kell legalább hét országból, de nagy kérdés, sikerül-e közös nevezőre jutniuk.

A felmérésekből az is kiderül: az EU-ellenes erők nem mindenütt erősödtek meg (a középen álló pártok rovására), sőt néhol veszítettek eddigi pozíciójukból. Így Hollandiában is, ahol a Geert Wilders vezette szélsőjobboldali, uniógyűlölő Szabadságpárt (PVV) gyengébben szerepelt az előrejelzéseknél: negyedik lett, ráadásul eggyel kevesebb képviselőt küldhet az EP-be, mint a legutóbbi választáson, 2009-ben.

A fő brit EU-ellenes politikai erő, a Függetlenségi Párt (UKIP) azonban jól teljesített; akár első helyen is végezhetett az ellenzéki (baloldali) Munkáspárt előtt. A szélsőjobboldali francia Nemzeti Front (FN) is jó eredményre számíthat: az előrejelzések szerint 23-25 százaléknyi szavazattal győzhet Nicolas Sarkozy exállamfő ellenzéki pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és a kormányzó szocialisták (PS) előtt.

Csehországban valószínűleg nem jutottak EP-mandátumhoz az unió ellenségei, de a voksolás egyedi volt: két napig tartott. A felmérések azt mutatják, hogy a kormánykoalíció pártjai, a jobbközép ANO és a balközép ČSSD szerezte meg az első és a második helyet; a Csehországnak fenntartott 21 EP-képviselői helyből összesen tizenkettő jutott nekik.

Belgium szintén kilóg a sorból; polgárai három kérdésről is döntöttek: megválasztották Brüsszel, Flandria és Vallónia regionális parlamentjét, a szövetségi törvényhozás alsóházát és az EP-képviselőket. Belgium azért is figyelemreméltó, mert további három tagállamhoz (Ciprushoz, Görögországhoz és Luxemburghoz) hasonlóan ott is kötelező a szavazás.

Magyarország is 21 mandátumra jogosult; ebből 11–14 a kormányzó jobboldali Fideszé lehet. A második és a harmadik hely megszerzésében a szélsőjobboldalinak, neonácinak tartott Jobbik és a baloldali MSZP reménykedhet; egyenként 3-4 képviselői helyre esélyesek.

A strasbourgi székhelyű Európai Parlamentbe a tagországokból 751 képviselő jutott be (az összesen több mint tizenhatezer jelöltből), ötéves megbízatási idővel. A legtöbb mandátum (96) Németországnak jutott, négy ország (Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta) azonban kénytelen beérni a legkevesebb, mindössze 6-6 képviselői hellyel.

Az EP az unió egyetlen közvetlenül választott intézménye. Az új összetételű testület alakuló ülése július 1-jén esedékes. A képviselők 28 tagállam csaknem 505 millió polgárát képviselik, de a döntéshozás az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács kezében van.

Via: magyarszo.com


Short link: [Facebook] [Twitter] [Email] Copy - http://whoel.se/~6cNV7$58A

This entry was posted in HU and tagged on by .

About FEMEN

The mission of the "FEMEN" movement is to create the most favourable conditions for the young women to join up into a social group with the general idea of the mutual support and social responsibility, helping to reveal the talents of each member of the movement.

Leave a Reply